Ebben az évben a program egy különleges hagyomány felélesztésével indult, ugyanis boszorkányt égettek. Persze nem igazit, hanem egy szalmabábut, ennek hagyományát még a sváb ősök hozták el magukkal Németországból. A bábu magát a telet szimbolizálja, ennek elégetése pedig a hideg évszak elűzését jelképezi. Mi több, régen a visszamaradt hamunak is nagy jelentőséget tulajdonítottak, hiszen a termőföldekre szórták a jobb termés reményében. A szokás újraélesztésében a csomaközi közösség állt a szatmáriak segítségére, hiszen ők közel egy évtizede ápolják már ezt a hagyományt, így az idők folyamán nagy gyakorlatra tettek szert.
A tél jelképes elporladása után kezdődött az igazi mulatság, melynek idén is a Svábház adott otthont. A farsangi bálon unokától nagyszülőig mindenki megtalálta a számára tökéletes programot. A legkisebbeknek a szervezők fánkdíszítést és különféle ügyességi játékokat szerveztek, azonban a gyerekek is készültek egy produkcióval az estre. A sok kis hóembernek beöltözött gyermek egy közös tánccal lepte meg a közönséget. A fiatalok egy táncparódiát vittek színpadra, a Gute Laune tánccsoport pedig a legutolsó pillanatig titokban tartotta, mivel lép fel az bálon.
A hangszórókból mindeközben hagyományos sváb dallamok és napjaink legnépszerűbb slágerei is felcsendültek, így nem volt kibúvó, mindenkinek a táncparketten volt a helye. Az estet pedig a bálkirálynő megválasztása koronázta meg. Az előző évekhez hasonlóan idén is nagy sikernek örvendett a bál, így a szervezők biztosan jövőre is megszervezik a télűzőt, mely a generációk összehozására és a közös szórakozásra is kiváló alkalom.